A Ligeti majdnem írt egy sms-t, amikor zöld nyalókát nyalt Amszterdamban, ezt megírta volna, hogy éppen szop, szopigál egy nyalókát, de nem tudta, miféle reakciókat váltana ki egy ilyen félre nem érthető üzenet illetéktelen szemek elé kerülve, hogy majdan A Villámnak magyarázkodnia kelljen, netán elviselni egy újabb hisztirohamot, és akkor felírhatta volna a lábnyomok hagyása a fürdőszoba szőnyegen (mi a bánatnak találták azt ki, ha nem erre, teszem fel az übernaív kérdést), és a szabványtól eltérő vízcseppek ráfröcskölése a tükörre mellett (A Villám bizonyára nem eu-konform vízcseppeket hagy ott, amiért jogos lehet a felháborodás, ha a szóban forgó hölgy uniós megfigyelő), hogy egy ismeretlen épp szopásról ír hisztije (szerelme) tárgyának. Szóval mindettől megmenekült mindenki, örüljünk is ennek. A Ligeti nem hisztizett (nyalóka) szopás közben, tehát a feltételezés, miszerint, akik szeretnek szopni, nem hisztiznek, beigazolódni látszik. És szopás után sem hisztizett, hogy esetleg kér még egy nyalókát, mert így is fel volt dobva kicsit, nyalóka nélkül is, talán még vicceseket is beszélt közben.
És amúgy is baj van már a definícióval is, mert a nők ezt a szót nem ismerik, hogy hiszti, az csupán egy nem feltétlenül adekvát reakció arra, ha valami épp nem az ő elképzelésük, elgondolásuk, tervezésük, pillanatnyi hangulatuk szerint történik. Tehát a feladat pofonegyszerű, meg kell felelni mindezeknek. Ha ez így elsőre nem sikerül, ellentámadásba is lendülhetünk, ellenhisztit kell produkálni, például hisztizhetünk amiatt, hogy miért nem akar szopni- bár erre kezd körvonalazódni a válasz, miszerint erősen tart attól, hogy utána bizonyos cseppek nem eu-konform méretekben nem eu-konform módon és helyen fognak landolni.
Utolsó kommentek