Régi ősmagyar szavunk, még az Ural túlsó feléről, Belső-Ázsiából hoztuk magunkkal- nah nem az építményt, bár a szájhagyomány utal földbe ásott, de mégis hordozható, emberi ürülék elhelyzésére szolgáló helyiségek készítőjére, mint ősi foglalkozás- ők lehetnek a mai toi toi toalettek forgalmazóinak ősei.
Pedig nem is gondolnánk, hogy a "pöc" főnév, az ősmagyarban egész mást jelentett. Utalt az akkori életmódra és a társadalmi berendezkedésre is. Azt az eseményt hívták "pöc"nek, amikor a rövid füvű sztyeppén (északabbra tajgán) bottal ütögették a földet vallásos rítus gyanánt, a farkasok és egyéb ragadozók elűzése céljából, illetve így próbáltak bosszút állni a föld szellemén, mikor ismeretlen eredet miatt a nyájból eltűntek a gondosan őrzött állataik. Innen eredeztethető a "~gödör" szóösszetétel is, mikor is a bottal olyan dühösen ütötték a földet, hogy egy nagy lyuk, sőt nagyobb mélyedés, gödör keletkezett. Az ősmagyarok kései utódainak már nem volt tudomásuk az ősi rítusról, így ők egészen másha használták az így keletkezett gödröket.
Így amikor ilyen pöcegödröt hoz elénkbe a sors, gondoljuk felmenőink, őseink titkok övezte rítusaira. És emlegethetjük azok ősi foglalkozását is. (hogy a jó kurva anyját annak, aki ezt kitalálta)
Utolsó kommentek