never the same

Szóval milyen A Ligetinél vizsgázni? Kötelezően legyél síkhülye vagy legalábbis tegyél úgy, mintha az lennél, hogy ne lehessen elsőre eldönteni, továbbá kelts olyan benyomást, hogy most van először a kezedben a tankönyv, mármint, hogy azt használtad a falon mászó pók agyoncsapására, és mivel A Ligetinek piszok jó az arc és mindenféle memóriája, ezért bőven elég, ha az évben két alkalommal részt veszel a beszámolós órán, amúgy meg tüntetőleg közvetlenül az órái előtt, az orra előtt hagyd el az intézményt, hírt adva ezzel a létezésedről, mármint, hogy a többi tanár óráját megtiszteled a jelenléteddel, csak az övét nem, köszönni nem muszáj, mert neked nem olyan éles a memóriád és lehet, h nem ismered fel A Ligetit, és ez jobb, mintha lesziáznád hasonló diáknak gondolva. Ha mindezeket a feltételeket teljesíted, nagy esélyed van arra, hogy A Ligeti elviccelődik, elvidámkodik, eldumcsizgat veled, mint virtuális partnerrel, azaz, monológokat mond, kérdéseket tesz fel saját magának, mutogat, gesztikulál, hadonászik, majd beír saját magának egy felbruttósított kettest vagy hármast a kívánt helyre. Csak arra vigyázz, hogy ne te legyel a sokadik ideális vizsgázó, mert akkor A Ligeti hajlamos elveszíteni a jópofaságát, talán mert megunja a saját hangját, vagy mert hasznosabbnak ítélné meg, ha havat lapátolna főállásban, esetleg csavarokat válogatna egy kínai hajón.